25. fejezet
A pizsama buli
Már előző,nap bekészítettem a másnapra szükséges
cuccokat. Egy farmer edzőcipőt vettem fel, az oldalán szegecsek vannak. Alá
fekete-zöld csíkos zoknit, fekete cicanadrágot, és egy rózsaszín pólót,amin egy
kalap van.Még nővéremtől kaptam. A „kalapos a király” igaz!? J
Épp kiléptem a kapun, amikor felnéztem, Ryan dőlt a
piros kocsijának.
-
Szia…- mért végig.
-
Helló! –tettem ugyanezt. Kék edző cipő,csőfarmer,szürke rövid ujjú póló.
-
Nem kell egy fuvar? –csapott a motorháztetőre.
-
Ömmm…
-
Szóval, ez egy igen. Ok. - szakított félbe. - Pattanj be! Gyerünk! –amikor
nem moccantam meg, akkor felém jött megfogta a kezem, a másik kezébe a
cókmókomat,majd kinyitotta az ajtót. Látni kellett,volna,hogy nyitja ki két
ujjal az ajtót…Jól indult a nap. :D
-
Nos,hová vihetem miss? –miközben beszélt, felvett egy STK keretes
szemüveget.Ezen is nevetni kezdtem. Majd megmondtam az úti célt.
-
Köszi! –vettem ki a kezéből a táskámat. Majd megpusziltam. Ekkor
elkerekedett a szeme, és elmosolyodott. IMÁDOM, hogy mindig,minden körülmények
között mosolyog!♥ Majd kivette a ’precízen’ összefogott hajamból a hajgumit. És
kicsit összekócolta.
-
Neked ez is jól áll! –nézett le rám. Jaaj,de édes ez a pasi♥ Aranyba kell
önteni.
-
Édes vagy. –de,hogyha erre egy: Tudom,lesz
a válasz hanyatt esek…
-
Te is. –nyögte vissza…Úgy kétperces fáziskésés után.
-
Na,én..megyek..szia. –köszöntem el tőle nehézkesen…Sarkon fordultam, és
elindultam,akkor megragadta a kezem, majd a derekam,és megkérdezte, persze
hogyan!? MOSOLYOGVA.
-
Nem felejtettél el valamit?
-
Öm…szerintem nem.
-
EEEEEEEEEEEE…- rossz válasz!- De, de igen elfelejtettél valamit. Ezt. –majd
megpuszilt. Erre nem válaszoltam,csak ugyan azt tettem amit ő…
Bementem a kis kapun, de félúton visszanéztem. Mosolygott, és az égre
nézett zsebre dugott kézzel, a kocsinak dőlve.Amikor már Belláék ajtaja előtt
álltam, már egy milliméter választott csak,el,hogy kopogjak,amikor Bella tépte
fel az ajtót,megragadott,és behúzott. Annyira váratlanul ért,hogy majdnem
elestem.
-
NA,jó csajszi. Ez meg mi volt? –kérdezte magyarul
-
Mi-mi? –a kérdésre immár kérdéssel válaszoltam. Úgyszintén magyarul.
-
Ugyan már Dórim.!Láttam,hogy megpusziltad.
-
Te egész végig az ablakból vártál rám. BELLA. –kiáltottam.
-
Félig. Na,választ követelek.
-
Igen,jól láttad.
-
És ő?
-
Mi van Ry-al?
-
És ő is megpuszilt, vagy te kezdted?
-
Bella, Bella, Bella. Szerinted kezdeményeznék a nulla önbizalmammal!?
És???Ha,én kezdem volna mindezt,akkor mi lenen.
-
Semmi. Akkor se állna meg a világ. –mondta Bell. Csak szerintem volt
értelmetlen ez a beszélgetés..?Mindegy. Oldalra pillantottam,és a többi lány
tátott szájjal nézett ránk értetlenül. Mivel,a beszélgetés Magyarul
zajlott,ezért nem értettek szinte semmit. Csak a neveket.
-
Mi van? –szólalt meg Nina.
-
Semmi. –mondtam.
-
Na, akkor kezdődhet a BULIIIII! – kiáltotta Roxi feltartott kezekkel.
-
OOOOKAAAAAAY. –mondtam vigyorogva.
-
Először egy olyan divatbemutató féleségre gondoltunk, ügyességi
feladatokra… stb. – mikor mindezekkel végeztünk beesteledett. Sorsolással
döntöttük el,milyen sorrendbe megyünk el fürödni. Bella, Én, Alexis, Roxi,
Nina.
-
Amikor beléptem Bella szobájába, nagyon szépen fogadtak. Vörös szőnyeg
kellemes zene satöbbi. Francokat! Halálra ijesztettek! Majd beszuszakolták a
matracomat. Szenvedjenek vele Ők, engem ijesztettek, meg akkor most ők is
szakadjanak meg! Heh… ☺ Majd beágyaztam. Egy körbe leültünk az ideiglenes
ágyamon, és eldöntöttük, hogy együtt kitalálunk egy táncot. Gyorsan, ment, mert
mindenkinek volt, jó és rossz ötlete, legalább volt min röhögni! :D Ez után
jött a csajos része. Befestették a körmömet, megcsinálták a hajam, karaokéztunk
is. Te Úr isten..Többet ne. Még az a szerencse,hogy Bellának,volt hangja J.Egy már szinte fájdalmas
vígjátékot is megnéztünk. Ilyen sötét emberek,remélem nincsenek. Majd feldobták
azt az ötletet, hogy üvegezzünk. Benne vagyok. Vagy egyszerűbb nevén felelsz, vagy mersz-et játszottunk.
Bella a kezembe nyomott egy plüsskutyát. Roxi egyik kérdése az volt,hogy mit
nem bír Ninában.
Roxi,kerek perc kimondta,hogy: a nagymamája emlékének
a fogja. Na, mi sem kellett más Ninának, úgy megsértődött,hogy egész este hozzá
sem szólt Rox-hoz, és többet ki se dugta az orrát a szobából,ha Roxi is ott
volt, a közelben.
Megbeszéltük a ’buli lelkével’, hogy együtt megyünk a
másnap megrendezésre kerülő táncbemutatóra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése