2013. szeptember 27., péntek

23. fejezet♥


Ryan és Andy

23. fejezet

Amikor szinte kitépte az ajtót a helyéről reménykedtem, hogy Ő lesz az. És Ő volt. Mosolygott, és csak nézett. Nem tudtam megszólalni, csak vigyorogtam az elfeküdt szőke haját, felcsillanó szemeit.
-          Szia! – vigyorodott el még jobban.
-          Szia Ryan! – tettem én is ugyan ezt. Majd megpuszilt. Úr Isten! Biztos fülig vörösödtem. – Ez mi volt?
-          Olyan jó éjt puszi akart lenni. Azt hiszem. –vakarta meg a nyakát.
-          És mi van a kis ’ barátnőddel ’ ?
-          Szakítottunk tam.
-          Mi a manó!? De nem tűnsz valami levertnek. Inkább feldobott vagy.
-          Mert az is vagyok. Tiszta Happy! Hisz itt vagy! – hajolt előre. Erre mit lehet mondani!?Olyan édes volt. Ezzel az elfeküdt hajjal, és ezekkel az óriási nagy kék szemekkel, amiket IMÁDOK! – gondolom a kutyádért jöttél. Nagyon jó kutyus volt. Maci! – kiáltott hátra. Erre csak egy árnyékot látok a szájában a pórázzal. (Nekem ilyet sose csinált. Meg vagyok sértődve!) Oda is jött. Közénk. És felnézett ránk.
-          Köszi,hogy vigyáztatok rá!
-          Nincs mit! Gyertek! Hazaviszlek titeket!
-          Ugyan nem kell!
-          De kell! –háborodott fel!- Én, haza akarlak vinni. Ugyan. Úgyse engednélek haza egyedül. Vak sötét van! Na… kérlek!
-          Csak akkor, ha nem baj. - szögeztem le. Ekkor megfogta a derekamat, és magához húzott. Már olyan közel volt, hogy éreztem, ahogy veszi a levegőt. Talán meg is csókolt volna, ha nem toppan be Adam.
-          Helló-helló!
-          Szia Adam! – néztem ki Ry mögül.
-          Csak nem megszakítottam valamit!? – de azt úgy mondta, hogy tudta mi a válasz: YES!
-          Áh, dehogy!- mondta Ryan dühösen! Erre Adam sarkon fordult és elment. - na, gyertek. - ekkor leguggolt, és Macira tette a pórázát. Majd megfogta a kezem, és kinyitotta a kocsija ajtaját. Én elöl ültem mellette. A kutyám, Maci hátul. Kinéztem az ablakon, és Adam meg Andy dőlt az ajtófélfának. Integettek, na meg szokás szerint mosolyogtak. Majd Ryan is beült. Elindította a motort,majd elindultunk.

Gyorsan kiszállt a kocsiból, és kinyitotta az ajtót. (én is ki tudom nyitni, de mindegy♥) Megragadtam a kutyám pórázát, és kiléptem a piros kocsiból. Megint megcélozta a kezem, és nem engedte el. Bekísért az ajtóig. Benn elengedtem Macit hadd futkározzon.
-          Jó éjszakát!

-          Neked is! – majd magához húzott, a másik kezemet is megfogta, és… megpuszilt.

22. fejezet



22. fejezet

Andy szemszöge:

Egyik nap Edina jött át kicsit beszélgetni. Máris feldobta a napomat.
-          Szia, kicsim! - mondtam neki, majd megcsókoltam.
-          Szia! Van egy ici-pici probléma…
-          Mi? –szakítottam félbe. –Kivel: Kikkel? Mi van? Ne ilyesztegess!
-          A húgommal és a leges-legjobb haveroddal. –pfú, ekkor felsóhajtottam. egy nagy kő esett le a szívemről.
-          Pszt! Halkabban! Épp fenn tollászkodik!
-          Okay! Sorry…- suttogta. –Mit lehetne tenni, hogy bevallják egymásnak az érzéseiket? Mert ha nem teszik, tovább léphetnek. – húzta el a száját.
-          Talán beszélhetnél a húgoddal, és meg a ’ testvéremmel’.
-          Testvéreddel. De édes vagy. - ölelt át. –oké,de erre már gondoltam. És mégis hogyan drága egyetlen Andrewkám!?
-          Azt már ne tőlem kérdezd! Találj ki valamit!
-          Mindent nekem kell csinálnom!?
-          Igen kicsim-köszörültem meg a torkom. Akarom mondani Edinácskám!
-          Na, jó ezt most hagyd abba! – mondta.

Úgy két órát még elbeszélgettünk, majd elment. De utána Ryan is elindult, és gyorsan meg is jött.
-          Szia, tesó! Beszélnünk kell! Most! – erre nagyon hülye fejet vágott.
-          Oooookaaay…- mondta kérdő tekintettel.
-          Figyu… Ryan. Tudom, hogy ez a Stacey-s ügy azért kezdődött, mert féltékennyé akartad tenni Dórit, de már túlzásba estél. Ha így folytatod, beleszeret másba, és azt kell végignézned, hogy más szereti. És az biztos nagyon fájna neked, ha már az ennyire fájt amit ez esküvő után mondott, akkor az mennyire szörnyű lenne. Nekem meg azt kéne hallgatnom, hogy: Andy annyira fáááj… Ez akármikor megtörténhet.
-          Szakítottam a boszival.
-          Ó, iggen-iggen-igen! – mondtam. - Azt hittem én leszek a szerelmi megmentő.
-          Először is 15 fontot lenyúlt tőlem. Nem is lenne ez olyan nagy baj, mert én önként is adtam volna neki, csak hogy lekopjon! A szülinapján el kellett vinnem Disney Land-be. És én nem bírtam vele többé. És én nem szerettem, pedig én megpróbáltam kedvelni, de ha, már az nem ment, akkor mit várnak tőlem!?
-          Nos, akkor mi lesz veletek, Dórival?
-          Nem tudom. –sóhajtott és a kezébe temette az arcát. – Beszélnem kell vele.

-          Hát nem lenen rossz mister. – mondtam.

21. fejezet



21. fejezet

Ryan szemszöge:

Épp kézhez kaptam a kávémat, amikor belépett egy Bella nevű lány. Egyszer csak rájött, hogy akiről az előbb olyan jókat mondott én vagyok. Bemutatkoztam, de lehet nem kellett volna, ő eleget tudott rólam. És rólunk is. Egy kiadós fejmosás után (ami teljesen igaz volt) elmentem. Már csak azt kellett túlélnem, hogy a legjobb haveromnak is igazat kellett adnom, mert amit ő is az orromra kötött is szín igaz volt. Ezek közepette felvánszorogtam a szobámba is. Belehuppantam az ágyamba, és a szép fehér plafonomat nézegettem, amikor azt éreztem, hogy valami van a lábamon, ami nem valami könnyű. Nagy nehezen felültem, és Macira néztem. Aki a lábamat találta a legjobb ülőhelynek, de szerencsére nem maradt rajtam sokáig. A jobb kezem a fejem alatt a bal, meg ki volt nyújtva. Nos, mellém feküdt, és a fejét a kezemre helyezte. Amikor a másik jómadár is megérkezett. Szóval a végén a mind két oldalamon volt egy kutya. Na, én itt olyan lazán bealudtam.

Már este lett amikor csengettek. Lerobogtam a lépcsőn, Adamet, akinek a keze már e kilincsen volt majdnem fellöktem. Akkor is én nyitom ki az ajtót!

-          Szia! –nyögtem ki végül, egy perc néma nézegetés után.

2013. szeptember 21., szombat

20. fejezet 2. felvonás :D





II.
                                     
Munka után rögtön Belláékhoz mentem.
A lépcsőházban találkoztam Bellával. Rám várt. A kis cuki.
-          Szia… Bocsánat mindenért kérlek en haragudj!- :c mondta.
-          Szia! Semmi baj! –majd megöleltem.
-          Tényleg megbocsátasz ezek után? –ekkor elengedtem és a nagy barna szemeibe néztem,akik sajnálatomra könnyek szöktek.
-          NEM! –ekkor sokkos arcot vágott. –nem is haragudtam rád, és nem is fogok. Te is ember vagy és követsz el hibákat. Én is. Nem is keveset. Ryan már rájött erre. Tudja, milyen hülye tudok lenni. –elmosolyodtam, majd ő is.

Bevezetett a házba. A többi három lány és egy édes kis kutya ült a kanapén a kezeit morzsolgatva. Ace pedig csak feküdt ott egy fekete hajú lány ölében. Nyugodtan, gondolom a csaj az örök vidám…- amikor épp ezt a mondókát mondtam magamnak,a lány felkapta a fejét és elém ’ ugrott’.
-          Szijjja! Roxi vagyok! Ő pedig a kutyám. Ace. Öröm veled találkozni. Bella folyton-folyvást rólad áradozott, amióta csak itt van.
-          Szia, Dóri vagyok. Én is örülök! Tényleg ezt tett volna?
-          Igen. Nekem elhiheted. –nevetett fel.
-          Én Nina vagyok… - és a mellette álló lány félbeszakította- Én meg Alexis!
-          Sziasztok! Én Dóri vagyok!
-          Huppanj le! –mondta Nina. Gyorsan befogadtak. Leültem és megcsodáltam a házat. Édes, és már otthonos. Ha én is csak 4 napja lennék itt, akkor még tele lenne dobozokkal, viszont a csajok, jó munkát végeztek. Kedvesek voltak velem, már értem Bella miért mesélt csupa jót rólunk. Már egy pizsi bulira is hivatalos vagyok.
Gyorsan elment az idő. Besötétedett és még _Maciért is el kellett mennem.

Eléggé be voltam tojva egyedül a sötét utcán.

De szerencsére gyorsan odaértem Joelékhez. Éppen. Ryan nyitott ajtót. ♥♥♥

20. fejezet 1. felvonás :)


Bella♥


Észrevehettétek, hogy most több fejezet került fel ide.Mindenkinek túl kell élnie ezeket a nehéz napokat ez iskolában. Sok sikert hozzá ezzel a kis rövid fejezettel. 
Ha tetszett gyere vissza máskor is! Számítok rád! 
Good-Bye!
Dóri


20. fejezet

Bella szemszöge:
Remélem nem szúrtam el…
Azt nem bocsátanám meg magamnak.

Beléptem az étterembe igazából,csak Dórihoz mentem beszélgetni. Ryanről. A szerelmi élete olyan, mint egy Oscar díjas film. Csak még nem lehet tudni Happy End lesz-e a vége!? Nem is tudom miért nem esett le, először, hogy az a srác a ’ híres’ Ryan. Azért csak nem égettem le a legjobb barátnőm annyira. Fogalmam sincs hozzám fog-e szólni a teadélután. 

19. fejezet



19. fejezet
Az étterem felé, és ott

Szépen, lassan komótosan mentünk. Kétszer próbálta Ry megfogni a kezem úgy, hogy pár másodperc erejéig sikeres is volt. Egész úton nevettetett. Kb.: 20x olyan közel jött, hogy a karunk összeért, d ezt sokáig hagytam neki, csak azt nem tudom miért. Amikor épp nem ezzel a kettővel foglalkozott, akkor viccet súgott a fülembe, vagy a kiengedett hajamat csavarta fel a mutató ujjára. Amikor ez első viccet mesélte, és be is fejeztem magszólalt:
-          Csak nem citromos a samponod?- ilyet se kérdeztek még tőlem…
-          De az. Tegnap mostam hajat.
-          Hm. Finom az illata. –mosolyodott el. És még egyszer megszagolta a hajam. Oda értünk. Kár. Sétáltam volna még vele.♥Én bementem az öltözőbe és addig Ryan az egyik asztalhoz ült le. Majd odahívott magához. Sokig beszélgettünk, mert nem volt egy vendég sem. Egyszer bementem a pult mögé, és Bella lépett be. Ryan addig a pultnak támaszkodott. A barátnőm, pedig pár bárszékkel arrébb huppant le. (Pontosabban 2-vel! )
-          Juuuuj… Beellllllllllllaaaaaaaaaaa!
-          Szia Dórim.! Nos, táncpróbán elfelejtettem megkérdezni, amit mindig is akartam. Mi van most köztetek Ryan-nal? – erre Ry Bellára nézett és valami grimaszt is vágott olyan mi-a-fene-én-vagyok-a-téma fejet. Ekkor a szememmel jeleztem a barátosnémnek, hogy csitt,de ő nem vette az adást. – Mit akarsz jelezni ezzel a… neee… na neem.. ilyen nincs… Ne akard beadni nekem, hogy ez a srác a ’ helyes,aranyos, vicces’ ? akiről már majdnem fél éve áradozol? És arról,hogy mennyire belezúgtál. Várjunk csak egy picit. –nézett Ryanra összevont szemöldökkel, és a mutató ujjával rá mutatott.- Magas, oké, vállas, ez is passzol, világos nagy kék szemek, pipa, csak nem…
-          De Bella Ő az… - mondtam a cipőmet nézegetve. –Ő Ryan.
-          Szia… Bella!? Ryan vagyok, de azt hiszem, köztetek már van egy kis hírem?

-          Szia Ryan, igen, igen van. És nem is a legjobb… hogy mered azt megtenni, hogy összetöröd, a barátnőm szívét, és méghozzá minden nap az orra alá dörgölöd…!?

18. fejezet


Az én kiskutyám! Imádom! Ő az egyik ok,akiért felkelek reggelente. ♥
18. fejezet

Bella már eleget mesélt a három lányról, és Ace-ról, hogy tudjam nagyjából milyenek. Két órára hivatalos voltam egy nyugis kis teadélutánra.
Reggel épp a kutyámat sétáltattam, amikor Joel hívott, hogy nem szeretné a kutyáját egyedül hagyni, nyugodtan odavihetem az enyémet. Ellesznek egymással. Odasiettem Andy nyitott ajtót.
-          Helló kislány!- mosolyodott rám. - Add csak ide nyugodtan a pórázt és odaviszem a kis barátjához.
-          Szia Andrew! Tessék!- és a kezébe adtam.
-          Ne aggódj! Nem lesz baja! Hisz itt vagyok. –na, ennél a mondat végénél 1 bedobott’ egy olyan gengszter mosolyt, amitől először összeráncoltam a szemöldököm, de végül felnevettem. Majd Ryan szinte átesett Andy-n és majdnem rajtam is, de nagy nehezen elkerültük azt, hogy ’ padlóra ’ jelen esetben a betonra essek. Én a felső karját fogtam meg, ő meg a derekamat. De ja vu. (én idióta) elnyomtam magamtól, és Ő elengedet. :’C
-          Szia cica!
-          Ne hívj cicának…
-          Bocsi… Öm… Elkísérhetlek a munkahelyedre?
-          Attól függ!
-          Mitől?
-          Stacey jön?
-          Még csak az kéne. - hadarta el. Majd a szája elé rakta a kezét, de el is vette onnan. - Vagyis… Nem, nem jön. Szóóóvaaal? Mi a válaszod?
-          Oké!- remélem nyugodtnak tűntem, de ezzel az egyszerű kis kérdéssel, olyan boldoggá tett, hogy legszívesebben a nyakába ugrottam volna. De nem tettem.
-          Reméltem, hogy ezt mondod. - ekkor előre hajolt és még jobban mosolygott, mint eddig. Egyre közelebb ért. Amikor észrevettem, hogy milyen ing van rajta. Az a bizonyos világoskék ing. Akkor széthúztam a fekete dzsekijét és jobban megnéztem. Tényleg azt vette fel!
-          Öm… Indulhatunk? –kérdeztem és erre eltávolodott. És én megköszörültem a torkom.
-          Persze, de csak hogy tudd nem miattad vettem fel ezt az inget, csak, mert… Csak és kész.
-          Aha…
-          Ez a kedvencem.

-          Én is ezt mondanám. - Andy csak vigyorogva az ajtófélfának dőlve nézett minket. És a kutyám pórázát szorongatta. Maci viszonyt nekidőlt, és úgy ült mellette csöndesen.

2013. szeptember 16., hétfő

17. fejezet



17. fejezet

Már második hónapja tanuljuk a gólyák/újoncok táncát. Az egyiket Cece találta ki egyet... pf… szinte az összeset. Ő volt az egyetlen, aki komolyan vette azt az egészet.
Amikor már KB. Nyolcezredszerre táncoltuk végig műsor menetét, egy ismerős lány lépett be a terembe.
Úr Isten Ő az! Tényleg Ő az! Nem hiszem el…Miért nem szólt!?
Sikoltozva rohantam le a színpadról a nevét üvöltözve.
-          Bell! Bell! Beeell
-          Dóri?- kérlelő tekintettel nézett rám,de maikor közelebb értem a ?-ből ! lett

Mi van? Miért nem szóltak, hogy Bella is ebbe a tánccsoportba fog járni? Eddig Bellát csak fényképen láttam, mégis szinte mindent tud rólam. Még Ryan-ről is beszéltem neki, és tisztában van vele, min megyek most keresztül. Jó tanácsokat szokott adni, de ezen a téren, Ő is tanácstalan volt.

2013. szeptember 13., péntek

16. fejezet


Ace

16. fejezet

Bella szemszöge (mert nem lehet betelni vele… )

Megérkeztünk. KÖSZÖNÖM! Én ültem az ablak mellett csak ez kell egy tériszonyosnak, és szerintem a végén ’ lappangott ’ bennem egy kis kausztro fóbia is. Anyám…
Egyből a mosdó irányába mentem, utána pedig elő vettem a térképemet, és amikor nem nagyon vágtam, hogy most mi van,akkor a GPS segítségét kértem…J Pár perc alatt ott is voltam annál a háznál, ahol lakni fogok.

Kicsi,mégis otthonos. Az ajtó mellett a mosdó, amellett 4 szoba.
Nina, mellette Alexis, Bella majd egy Roxi név volt a címkére írva. És ezek voltak természetesen az ajtóra ragasztva.
Megtörtént a bemutatkozás, mindenki édes volt.Remélem jól kijövünk majd.
Nina
Kedves, csinos, mégis visszahúzódó, szőke zöld szemű, magas vékony.
Alexis
Az örök tudás. Nagyon okos, és néha már betegesen védi a természetet. Szemüveges. Kicsit barnás bőrű, és mégis kék szeme van. Szerintem neki van talán a legjobb alakja, mégis elrejti…
Roxi
A hang. Tehetséges énekes, és nagyon jól zongorázik. Humora… Határtalan. Örök kutya imádó. Fekete haj, kék szem, csinos öltözék és a mottója: Csak a napfény! Ő köztünk a legnagyszájúbb, kiáll magáért, de énekelni mások előtt… soha. Na, ezt még meglátjuk… Van egy Golden Retriever-e és minid ott van vele, maikor csak lehet.
Roxi kutyája
Ace


Ez a kutya nagyon ott van! Gyönyörű, okos, kicsit bohókás és hűséges. Már most nagyon megszerettem. Remélem ő is ezen a véleményen van.♥ Sosem rest egy kis sétára, játékra, vagy, hogy néha rossz fát tegyen a tűzre… De ha elkezdik simogatni, akkor órákon át ott marad. Még nagyon fiatal, de nem kell már sokat tanulnia. Ő a kis csapunkban a géniusz… J

15. fejezet


Bella♥

15. fejezet

Először ülök repülőn. De ha cserediák akarok lenni, akkor le kell győznöm ezt  a félelmemet. Tiszta egyedül ülök az egyik ülésen,és nem tudom, mikor mit kell tenni. És ah ott leszek London városában, és nem találom azt az utcát,ahová mennem kell? Út közben még telefonozni se lehet, úgyhogy az egész utat végighallgatom jobbnál jobb zenékkel tervemnek ANNYI! Remélem, nem valami beszédes emberke ül mellém.

...

Pár percre rá megjelent aki mellett ülnöm kell.
Egy pláza cica volt rendesen.
15-20 cm rózsaszín magas sarkú volt rajta egy gigászi nagy masnival az elején. Na, a hajáról nem is beszélve, mert ez már annyira festetett, volt, hogy már szinte fehérnek mondtató. Ilyen természetes nincs. Pink tigrismintás tapadós gatya volt rajta, és egy ugyan ilyen szívű top. És egy világos rózsaszín ingféle,amit egész úton le-majd felvett. Nem volt idegesítő..Áh.. dehogy…PERSZE,HOGY AZ VOLT! Óriás kapa körmei voltak. Na szerintetek,ez is milyen színű volt…? Csak répát ásni jók ezek a karmok. Nem másra.

...


Én első látásra alkottam a véleményt, pedig nem az én szokásom. Sosem volt az, és nem is szeretném, ha az lenne.

2013. szeptember 6., péntek

15. fejezet egy kis ízelítő

Bella♥
A 15. fejezetben Belláról olvashatsz, aki az egyik legjobb barátnőm. Eddig csak képeken láttam, és a neten ismertem meg. Az esküvő után hívott, fel, hogy közölje velem, hogy Londonba jön, mivel csere diák lesz. Egy olyan repülő útja lesz,amiben eddig nem volt része, és nem fogja elfelejteni,a körülötte lévő embereket.

14. fejezet


tumblr_mesmk45fCt1r5wg0yo3_250.gif

14. fejezet

RYAN SZEMSZÖGE:

Éppen Andy vetette fel, azt az ötletet,hogy maradjanak Dóriék itt aludni.
Azt hittem, hogy finoman célozgat majd rá, mi lenne, ha együtt aludnánk, de nem tette, Joel beelőzött.
Elindultam fürödni. A víz jég hideg volt. Nem lehetett sokat időzni a zuhanyrózsa alatt. Dóri ez egyik ajtónak támaszkodott. Az én törölközőm volt a kezében. Erre elmosolyodtam. NE, gondoljátok azt, hogy nem tudom, hogy ’ majd kiesik a szeme’ úgy néz, de endem nem zavart. Szerintem ő is észrevette, hogy egész este őt bámultam. Majd kerestem neki egy inget. Az az egyik kedvencem, eddig utcai ruha volt, valamiért ezt nyomtam a kezébe. Hallottam, hogy kinyitja a fürdőszoba ajtaját, majd megnyitja a vizet. És mikor alá állt megszisszent.

Már nagyon álmos voltam. Ledőltem. A párnámat szorongattam, és úgy próbáltam elaludni. Majd egyszer csak kinyitotta a fürdőszoba ajtaját. Az én nyitott ajtómon benézett, és akaratlanul is elmosolyodtam. És elkezdett kalapálni a szívem. Majd azt mormogtam, hogy:
Jó éjszakát miss.!- és halkan hozzá tettem egy vallomást is, amit nem hallott, pedig olyan jó lett volna, ha igen. - I love you!
-          Neked is mister!- szólt vissza. És elment. Gyere ide mellém! Kérlek! Eltelt pár óra, és újra megébredtem.
Kimentem, és Joel szobája felé vettem az irányt. Olyan édesek voltak. Két testvér… Hm… Láttam, hogy Dóri mindjárt megfagy, ezért hoztam neki egy jó meleg pokrócot.

Azért persze a haveromnak is hoztam, habár ő ki volt takarózva és kitartóan ölelgette szeretett kutyáját.