2013. augusztus 13., kedd

3. fejezet/ 2. rész



3. fejezet
2. rész

Gyorsan ott voltunk, hisz csak húsz méterre lehetett a ház előtt a tó, ahonnét kijöttünk. Elő vettem két tíz forintost, és az egyiket Ryannak odaadtam.
-          Kívánj valamit! – mondtam. Majd bedobtam az érmét a kis tavacskába, ahonnét, még a kis teknősök is előbújtak. Jaj, nem is tudtam, hogy itt kis ékszerteknős is van. Ryan nem sokkal utánam bedobta az érmét. Nem kérdezte, honnét, van a két tíz forintosom, hisz tudta, hogy magyar vagyok. Gyorsan besötétedett. Ryan ez egyik korlátnak támaszkodott, és úgy beszélgettünk. Úgy két óra elteltével, ami nekem csak étpercnek tűnt kijött mindenki a tavacskához. Két oldalról lehetett megközelíteni. a híd felől vagy egyszerűen csak a megmagasított füves területről lehetet ott lenni. Ők a könnyebbet választották. Mindenki kezében egy kis lámpás volt fehér papírból, kör alakúra formázva. Edina és Andy kezében kettő volt. A nővérem nekem hozta, Andy pedig Ryannek. Mindenki jól megnézte a lámpásokat. mindre volt kötve egy papiros, amit az ifjú párnak lehetett kívánni. Ide is írtam, egy jó kívánságot, és aláfirkantottam. Majd, meg kellett gyújtani a lámpásban lévő kis tea mécsest.
-          És most engedjétek a levegőbe! – mondta a menyasszony, és elengedték a férjével a saját lámpásukat, ami pirosból volt. Majd miután már nem látszottak a gyönyörű világító lámpások Edina azt, mondta, hogy Anyuék azt üzenik menni, kéne. A busz kinn állt indulásra készen.
Beszálltunk. A bátyám a fiúkkal jött fel a buszra nevetgélve. Majd leültek. Andy mellé Dina, Adam mellé Joel, Ryan mellé én. Egész úton dőlt belőlük a hülyeség. Egész hideg volt a buszban. De mindez nem számított, mert jó estém volt és jól szórakoztam,és az már hab a tortán,hogy most Ryan mellett ülök,és most csak azon kell izgulnom,hogy a nagy nevetgélés közepette vegyek levegőt is. De csak ez után következett eb a nagyon nagy marhaságom, ami mindennél nagyobb volt… Mikor hazaértünk,és leszálltunk, Ryanék is velük jöttek.
-          Várj! – szólt nekem. -  valamit,már a mise előtt óta meg akartam kérdezni!
-          Mit? Hallgatom.
-          Miért voltál olyan furcsa mikor a hölgy azt hitte,hogy a barátnőm vagy? Hm?
-          Mert… mert… mert…
-          Mert miért?
-          Mert… Azért mert nem, nem szeretném, hogy a barátom legyél. –ekkor amint kimondtam, meg is bántam. a szám elé raktam a kezem és legszívesebben elsüllyedtem volna. Ryan elsápadt, (fehérebb volt, mint szokott lenni) és letört.
-          És arra nem gondoltál, hogy én nem szeretném, hogy a barátnőm legyél? –ettől viszont már legszívesebben elrohantam volna zokogva. Úgy sem látott volna,mert amint kimondta sarkon fordult és elment. Elsírtam magam,és berohantam. Még a boldogan ugráló „kis” kutyám sem tudott felvidítani. A kezemet az arcom elé raktam,hogy ne lássák,hogy sírom.

Rögtön felrohantam a szobámba…Amikor eszembe jutott,hogy már el kéne menni fürdeni. Semmi kedvem nem volt hozzá, de muszáj. Miután megfürödtem, felvettem a hálóingemet, amit még az egyik legjobb barátnőm adott nekem, amin én és ő vigyorgunk a képen. Ez volt rányomva a pólóra. Én és Rebeka. Majd befeküdtem az ágyba. Hason feküdtem és az arcomat a párnába temettem, hogy ne lehessen annyira hallani, hogy sírok… nem is sírok… zokogok…
Megszólalt a telefon. Nagy nehezen megfogtam, és megnéztem a képen, hogy ki szerepel, és az alatta álló nevet. Ryan keresett. Nem vettem fel. Minek? Pár percre rá Joel nyitott be a szobámba egy szelet süteménnyel a kezében. Úr Isten,már megint eszik.
-          Öm… Ryan a vonalban!
-          Nem akarok beszélni vele!
-          Okay! Megmondom neki! –majd pár percre rá Edina vitte ki az ajtómat. -
-          Hugi! Beszélni akarnak veled!
-          Már megint Ő… mond meg neki,hogy en hívjon még egyszer!
-          Oké, megmondom neki! –ekkor elkezdett beszélni a telefonba!-
Szia Rebi. Bocsi, de most már megint rá jött a dilis-vagyok-, ments- ki-innen, úgyhogy most nem nagyon lehet vele beszélni.


Hogy mi? Rebeka, akkor felugrottam az ágyból, és kitéptem Edina kezéből a telefont! Sokáig beszélgettem vele, és kiderült, hogy kijön Londonba, és cserediák lesz! Juj, nagyon örültem,és az is kiderült,hogy a ház, amiben lakni fog,nem is van innen olyan messze.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése