19. fejezet
Az étterem
felé, és ott
Szépen, lassan komótosan mentünk. Kétszer próbálta Ry
megfogni a kezem úgy, hogy pár másodperc erejéig sikeres is volt. Egész úton
nevettetett. Kb.: 20x olyan közel jött, hogy a karunk összeért, d ezt sokáig
hagytam neki, csak azt nem tudom miért. Amikor épp nem ezzel a kettővel
foglalkozott, akkor viccet súgott a fülembe, vagy a kiengedett hajamat csavarta
fel a mutató ujjára. Amikor ez első viccet mesélte, és be is fejeztem
magszólalt:
-
Csak nem citromos a samponod?- ilyet se kérdeztek még
tőlem…
-
De az. Tegnap mostam hajat.
-
Hm. Finom az illata. –mosolyodott el. És még egyszer
megszagolta a hajam. Oda értünk. Kár. Sétáltam volna még vele.♥Én bementem az
öltözőbe és addig Ryan az egyik asztalhoz ült le. Majd odahívott magához. Sokig
beszélgettünk, mert nem volt egy vendég sem. Egyszer bementem a pult mögé, és
Bella lépett be. Ryan addig a pultnak támaszkodott. A barátnőm, pedig pár
bárszékkel arrébb huppant le. (Pontosabban 2-vel! )
-
Juuuuj… Beellllllllllllaaaaaaaaaaa!
-
Szia Dórim.! Nos, táncpróbán elfelejtettem
megkérdezni, amit mindig is akartam. Mi van most köztetek Ryan-nal? – erre Ry
Bellára nézett és valami grimaszt is vágott olyan mi-a-fene-én-vagyok-a-téma
fejet. Ekkor a szememmel jeleztem a barátosnémnek, hogy csitt,de ő nem vette az
adást. – Mit akarsz jelezni ezzel a… neee… na neem.. ilyen nincs… Ne akard
beadni nekem, hogy ez a srác a ’ helyes,aranyos, vicces’ ? akiről már majdnem
fél éve áradozol? És arról,hogy mennyire belezúgtál. Várjunk csak egy picit.
–nézett Ryanra összevont szemöldökkel, és a mutató ujjával rá mutatott.- Magas,
oké, vállas, ez is passzol, világos nagy kék szemek, pipa, csak nem…
-
De Bella Ő az… - mondtam a cipőmet nézegetve. –Ő Ryan.
-
Szia… Bella!? Ryan vagyok, de azt hiszem, köztetek már
van egy kis hírem?
-
Szia Ryan, igen, igen van. És nem is a legjobb… hogy
mered azt megtenni, hogy összetöröd, a barátnőm szívét, és méghozzá minden nap
az orra alá dörgölöd…!?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése